Családunk nem számít gyakori étterembe/cukrászdába járó társaságnak.

Felmenőim között általánosan remek konyhai vénával rendelkező anyukák és nagymamák sorakoznak, akik saját önbecsülésüket tépázták volna meg, ha idegen kezek által készített finomságok díszítették volna az ünnepi terítéket.

Nagypapám elhíresült kérése volt nagyanyám felé: "Mama, kerüld meg az asztalt!"

Ez a titokzatos, ámde annál jelentőségteljesebb kérés nem mást takart, mint a papa rétes fogyasztási szándékát. A mama pedig nem volt rest, és a bedagasztott rétestésztát az asztal szélein körbenyújtva "kifeszítette", majd változatos ínyencségekkel töltötte azt meg, hogy a folyamat a sütőben kiteljesedve érjen gasztronómiai csodává. Hamar megtanultuk, hogy ez a varázsmondat csak jót jelenthet a nyalánkságra mindig fogékony gyomrunk számára is.

De említhetném anyai nagymamám kókusztekercsét, vagy édesanyám somlói galuskáját is, amely édességek bátran felvehetnék a versenyt bármelyik "ipari" alkotással.

A születésnap azonban kivétel volt ezek alól a szertartások alól. Ilyenkor többnyire az erre szakosodott mesteremberekre bíztuk magunkat, hogy az ünnepséget ne rontsa el a konyhai készülődés kapkodása, vagy egy túlsült piskótalap.

Az évek alatt így remek összképet kaphattunk a hazai torták reformjáról.

Gyermekként persze nem annyira akadunk fent apróságokon. Édes legyen, jó nagy legyen (lehetőleg emeletes) és persze gyertya égjen a tetején.

Aztán felnőttként már fontos az íz, a díszítés, a minőségi összetevők használata is. Ezek jártak a fejemben, mikor a párom születésnapjára készült torta díszes dobozát bontogattuk.Nem vártam túl sokat az élménytől, de kíváncsi voltam, hogy az ebédet követő kávét sikerül-e az ünnepelthez méltó desszerttel kiegészíteni. A választ igen hamar megkaptam, de fontosnak tartom megemlíteni, hogy már a vizuális élmény is meghatározó volt, pedig hol volt még a kóstolás.

A belga csokoládétorta a dunaföldvári Tóth Cukrászda remeke. Gyönyörű, fénylő csokoládémáz borítja, és mind felül, mind oldalt ízlésesen és diszkréten díszített. A fekete testet egy vonásnyi arany teszi teljessé, és a minimalista kivitelezés a remek színpárral engem már akkor meggyőzött, amikor az ünnepelt a gyertyák elfújása előtti kívánságon gondolkodott.

Mostanában már az előzetesekben láthatjuk a majdan megnézni kívánt film minden egyes fontos jelenetét. A Waze előre szól, hogy traffipax jön. Nincsenek már meglepetések.Én sem számítottam semmire a vizuális "jóllakás" után, pedig elhamarkodottan ítéltem. A torta nagyszerű, ízes de nem túlzó, lágy és mégis dús, egyszerű és mégis oly sokrétű, hogy mindenkinek örömmel ajánlom. Csokoládé ennyiféleképpen egyszerre még nem ízlett.

Tóthék többször letették már névjegyüket nem csak torta, de fagylalt fronton is, és ezúttal is minőséget alkottak.

Készítettem egy "metszeti" képet is, némi díszítéssel, mert tudtam, hogy rövid életű lesz nálunk ez a remekmű.

Tessék megkóstolni!