"Ha magyar vagy, a lángos (ejtsd: LAHN-gauche) a nyár íze, a szárazföldtől körülvett ország lakosai által magyar tengernek hívott, 50 mérföld hosszú Balatonra néző pázsiton eltöltött napoké. Ha nem vagy magyar, a lángost tévedésből egy kicsi, hiányos pizzának nézheted és dúsabb örömök reményében ki is hagyhatod. Kár lenne." - Ligaya Mishan, New York Times

Forrás : Wikipédia

Nem lehet belekötni a fentiekbe. Imádjuk minden egyes alkalommal, de a nyári reggelek, nappalok valóban a lángos igazi pillanatai.

Télen is jóleső, laktató étel, de a készítését kísérő olajaromákat a júniusi-szeptemberi kora reggelek még élvezhető hőmérsékletű, vidám szellői tudják legkönnyebben magukkal lopni konyhánk ablakán keresztül.

Otthon is könnyen és gyorsan elkészíthető és számtalan módon variálható. Szeretjük például a tésztájába kevert medvehagyma finom aromáját is, de akár virslivel -és szinte bármi mással is kiválóan együttműködik.

Az a pár pillanat ami alatt a tészta aranybarnára pirul, pont elég arra, hogy eldöntsük, fokhagymásan, tejfölösen, sósan, sajtosan - esetleg ezek összességével szeretnénk fogyasztani. Aztán jöhet a következő darab és az újabb dilemmák. Édes (mondjuk inkább sós) kínok ezek.